Mikulásvárás (mese)

Három kislány tűkön ülve,

Az ablakban nézelődve,

Izgatottan készülődve

Mikulást vár megszeppenve.

Sár és latyak, amit látnak,

Jégcsapok sem sorakoznak,

Eső csepeg reggel óta,

Hócsizma a lóbőrt húzza.

A telihold fénye vakít,

Kutyák hangja halkan sikít,

Szobájukban pisszenés sincs,

A vekker is halkan kattint.

Három kislány majd elalszik,

Szemük szinte lecsukódik,

Aztán hipp-hopp, csengő hallik,

Szemüket is megdörzsölik.

Havas a táj mindenfele,

Jégcsap lóg a fejük felett,

Hóember néz rájuk balról,

Mellette egy szán leparkol.

Jégvirágos ablak mögött,

A három szép kislány között,

Ott termett a piros ruhás,

Kedves, öreg, jó Mikulás.

Megölelték, megpuszilták,

Örömükkel elhalmozták,

Kaptak tőle ajándékot,

Piros zsákban apróságot.

Három kislány mosolyogva,

Plüssmackóját átkarolva,

A párkányra hajtott fejjel,

Álmodik, míg jön a reggel.

2023.